Életmódváltó programjainkban a táplálkozás beállításakor nagy hangsúlyt fektetünk a teljes glutén mentességre. Mi ezt mindenkinek ajánljuk függetlenül attól, hogy az illető gluténérzékeny vagy sem. Később leírom miért. Napjainkban nagyon divatossá vált a gluténmentes étrend amit sajnos a többség úgy helyez át a gyakorlatba, hogy gluténmentes feliratú termékeket keresi és ezekkel helyettesíti a kenyeret vagy éppen az édességvágyát csillapítja velük (nassol).
Röviden mi is az a glutén: A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A búza, a rozs és az árpa magjainak endospermiumában találhatók a keményítővel együtt. A gliadin és a glutenin a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszi ki.
A magyar lakosság 1,5 % gluténérzékeny ami egy súlyos betegség rengeteg altípussal . A lényeg az, hogy aki diagnosztizáltan gluténérzékeny az már 40-60 perccel az gluténtartalmú étkezést követően rosszul lesz, görcsölni kezd, emésztési fájdalmai jelentkeznek. Egy ilyen ember vékonybelét súlyosan károsítja a glutén.
Oké de ők csak 1,5% a társadalomnak. Akkor miért ez a nagy felhajtás? És miért vált többmilliárdos üzletté a glutén mentes élelmiszerek iparága.
Attól, hogy a glutén érzékenységi teszted negatív és látszólag semmi problémád nincs a glutén emésztésével az nem azt jelenti, hogy a glutén nincs rád hatással.
Egy 2012 kutatásban végre önálló kórképet kapott a nem cöliákia specifikus glutén érzékenység ( NCGS: non-coeliac gluten sensitivity).
„A pontos definíciót tekintve még nem teljes az egyetértés szakmai körökben, de a klinikai tanulmányok tanúsága szerint megállapítható, hogy a gluténre adott reakcióról van szó, mely nem autoiummun (mint a hagyományos értelmezésű lisztérzékenység), és nem is IgE-specifikus allergia (mint a búzaallergia). A pontos definíció kialakulását pusztán az lassítja, hogy diagnózisa a jelenleg elérhető laborvizsgálatok korlátai miatt sokkal bonyolultabb, ugyanis sok ember reagál a búzavegyületek olyan részeire, melyeket a normál lisztérzékenységi teszt nem szűr ki.” írja Bartha Ákos a táplálkozásbeállítás.hu szakmai vezetője.
Vérszegénység, súlyvesztés, emésztési panaszok, allergiás reakciók , autoimmun pajzsmirigy gyulladás, kimerültség, alultápláltság ezeket mind okozhatja a glutén.
Bartha Ákos még azt is megemlítette cikkében, hogy olyan egyének esetében akik vérében a referencia tartomány még negatív (tehát nem gluténérzékenyek) de glutén mentes étrendet tartva javult a pajzsmirigy antitestek szintje, reuma faktor értéke csökkent a meddőségi protokoll sikeressé vált.
Jómagam 3. éve tartok glutén mentes étrendet és főleg az allergiáim terén volt óriási a javulás. Amit még fontos megemlíteni az étkezések utáni leterheltség az teljesen megszűnt, az edzést követő regenerációs idő pedig lerövidült. Sokkal jobban érzem magam a bőrömben a búzamentes étrend bevezetése óta.
Nehéz lesz róla leszoknod mert a glutén hatással van az opiát receptorainkra és gyakorlatilag függőséget okoz. Ezért is látok általában kétségbeesett arcokat ha megemlítem a búzamentes étrendet. A glutént állományfokozó tulajdonságai miatt élelmiszeripari adalékként is használják. Gyakran előfordul szószokban, feldolgozott húskészítményekben (virsli, szalámi, felvágott stb.) , cukorkákban stb.
„A glutén mentes feliratú nyalánkságok nem megoldás”
Igaz, hogy ezek nem tartalmaznak glutént, de jóval több egészségre káros adalékanyagot pakolnak beléjük, mint a hagyományos glutén tartalmú cuccokba. A gluténmentes étrendet akkor csinálod jól ha teljesen felhagysz a liszt fogyasztással. Mandulaliszt, rizsliszt, lenmagliszt, kukoricaliszt, hajdinaliszt, gesztenyeliszt és még sorolhatnám a méregdrága liszteket. Fontos tudni, hogy egy szárított, zsírtalanított, őrölt mag nem ugyanolyan hatással van a szervezetünkre mint ha azt a természetben is előforduló formájában fogyasztanánk. Mellesleg nem hinném, hogy bárki is megenne a lenmagból természetes formájában olyan mennyiséget mint amennyit képes megenni, egy lenmaglisztes sütiből.
A szénhidrát bevitelünket a legjobb olyan forrásokból fedezni mint amiből azt a természeti népek is teszik. Gumós zöldségek, rizs, hajdina, zab, édes krumpli, taró gyökér, főzőbanán, quinoa, paszternák, sütőtök, esetleg köles. Ezek a legproblémamentesebb források.
És most nézzük néhány terméket ami a glutén mentes felirattal csábít de borzasztó egészségtelen adalékanyagokat tartalmaz:
Cukor hoz hozzáadot növényi olajok, kukoricadara stb. Igazi szenny:(
Első összetevő itt is cukor aztán jön a málna ízű szilvalekvár (ami se nem málnából se nem szilvából készült), glükózfruktózsirup (legolcsóbb idegméreg kategória), stb.stb…
Első összetevő cukor utána pálmaolaj, majd burgonyakeményítő, rizsliszt, zsírtalanított tej, zsírtalanított tejsavó, emulgelálószerek, sütőpor, stb. Nagyon jó, hogy gluténmentes de ettől a fehér kifli 100 x egészségesebb:)
A legmocskosabb mikor a gyermekkajákba is könyörtelenül ott van minden szenny…
Összetevők : Rizsliszt, cukor, maltodextrin, banánpor, és elenyésző mennyiségű vitamin…
Mérgezzük tovább a gyereket cukorral és glükózfruktóz sziruppal, legolcsóbb növényi olajokkal, méz 1% (így már ráírhatják, hogy méz van benne). Figyelemhiányos és hold arcú a gyerek ? Száműzd a szennyet az étrendjéből.
Fontos még tudni, hogy a gluténmentes liszt keverékek nem megoldás. Nincs bennük glutén az igaz. De élettanilag nagyon-nagyon messze állnak azoktól a természetes keményítőforrásoktól melyekhez jól alkalmazkodunk. Érdemes magunkat távol tartani minden aceluláris szénhidráttól (olyan élelmiszerek melyeket pépesítettek, őröltek és a feldolgozás során a sejtzárványokból kiszabadulhatott a keményítő).
Remélem sikerült kicsit felnyitnom a szemed a glutén mentes étrend tartása esetén mire kell figyelned. Sok sikert az életmódváltásban.
Hivatkozások:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/?term=ncgs+gluten
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26193309
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/28445389